Zöld jelzést kaptak a bankok az infrastruktúra támogatására


A fenntartható és klímabarát beruházások felfutásához a bankok ösztönzése is kulcsfontosságú. Az MNB ez évtől a prudenciális tőkekövetelményeken keresztül kedvezményt biztosít a zöld lakáscélú hitelezésre. A fenntartható beruházások finanszírozásának elősegítésére most egy újabb kedvezmény jelenik meg: az európai uniós jogalkotás révén 2020. június végétől elérhető az alapvető közszolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrák finanszírozásának tőkekedvezménye is.  

Az Infrastruktúra Támogató Faktor részletes feltételeit (ITF) az Európai Parlament és Tanács 575/2013/EU rendelete (CRR) határozza meg. Az ITF a gyakorlatban egy 0,75-szörös szorzótényezőt jelent, ami a banki hitelkockázati tőkekövetelményekre alkalmazható egyes infrastruktúra jellegű finanszírozási ügyletek esetében. Az alkalmazás részletes feltételeiről az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/876 rendelete rendelkezik. A rendelet azonnali hatállyal alkalmazható a hazai bankok által is, ezért érdemes alaposan megismerni a feltételeket.

Hitelek a köz szolgálatában

Az ITF jelentős kedvezményt biztosít, azonban ehhez számos feltételt kell a bankoknak teljesíteniük. Az érintett hitelnek a vállalati vagy specializált, projekthitelezési kategóriába kell tartoznia, és a követelésnek valamilyen alapvető közszolgáltatáshoz szükséges kapcsolódnia. Más szóval, olyan szervezettel szembeni követelések tartozhatnak ide, melyek valamilyen közszolgáltatást biztosító létesítményeket, rendszereket, hálózatokat működtetnek vagy finanszíroznak. Ilyenek lehetnek például energiatermelő vagy energiahatékonyságot elősegítő eszközök, energiaelosztó és közműszolgáltatási infrastruktúrák.

A szabályozás számos olyan kritériumot is meghatároz, ami kiszámítható működést, alacsony hitelkockázatokat vár el. Ilyen például, hogy a visszafizetés forrásának legalább kétharmad részben a finanszírozott eszközök által termelt bevételből, illetve központi vagy helyi kormányzat, központi bank vagy egyéb közszektorbeli szervezet által nyújtott támogatásból kell származnia. A szabályozás elvárása tehát olyan előrejelezhető pénzáramlás, ami a kölcsön futamideje alatt kiszámítható és az összes kölcsöntörlesztést fedezi.

További feltétel, hogy a hitelkonstrukció szerződéses kikötései és biztosítékai teremtsék meg a hitelezői kontrollt a projekt bevételei és eszközei felett, valamint biztosítsanak megfelelő tartalékokat a projekt kivitelezésére és működésére. Ez jelentheti például, hogy a projekt megfelelő kivitelezését a projektengedélyek és szerződések biztosítják, valamint, hogy a hitel- és projektszerződések megfelelő működési és adósságszolgálati tartalékokat biztosítanak mind a kivitelezés, mind a működés időszakában.  A szabályozás a tőkebefektetővel, illetve a fővállalkozóval szemben is állít elvárásokat: sikeres infrastrukturális beruházási tapasztalatokkal, megfelelő pénzügyi erővel (és kockázati minősítéssel) és szakértelemmel kell rendelkezniük.

A zöld feltétel

E követelmények elméletileg akár egy úgynevezett PPP-s, a köz- és a magánszféra együttműködésével létrejövő autópályaépítési konstrukcióra is vonatkozhatnának. Mégsem ezek finanszírozását célozza az új szabályozás. Az igazán újszerű, hogy az ITF alkalmazásának a fenntarthatóság is feltétele. A jogszabály szerint a kötelezettnek meg kell vizsgálnia, hogy a finanszírozott eszközök hozzájárulnak-e különböző környezetvédelmi célkitűzésekhez. Ezeket egy másik, frissen elfogadott uniós rendelet, a Taxonómia-szabályozás határozza meg:

Ez utóbbival kapcsolatban a szabályozás szó szerint csak annyit követel meg, hogy a bank ellenőrizze, hogy a hitelfelvevő készített egy értékelést arról, hozzájárulnak-e a finanszírozni kívánt eszközök például a klímavédelemhez. Ez az ellenőrző rendelkezés viszont implicit módon azt a szabályozói elvárást is kifejezi, hogy ha egy adott projekt sérti a zöld célokat, akkor a bank megfelelő lépéseket tesz: eláll a kedvezményes hitelnyújtástól, vagy szerződéses feltételként írja elő a negatív hatások kiküszöbölését. Az MNB az ezzel kapcsolatos elvárásait ajánlásban fekteti majd le.

Hogyan segítheti a zöld hitelezést az ITF?

Az ITF csökkentheti az infrastrukturális beruházások finanszírozásának tőkeköltségét, javíthatja a banki megtérüléseket, ezzel lehetővé teheti, hogy e beruházások alacsonyabb hitelárazást érjenek el. A rendeletben részletezett feltételek elsősorban jól strukturált, vállalati és projektfinanszírozási ügyletek esetében teljesíthetők. Ezek azok a hitelezési szegmensek, ahol a legnagyobb volumenű beruházások megvalósulnak, ezért az új rendelkezés érzékelhető hatással lehet a magyar beruházási aktivitás fenntartására, erősítésére.

A kedvezmény eredetileg csak 2021-től lépett volna életbe. Előrehozatalával az Európai Bizottság részben a pandémia által okozott kihívásokra reagált. Az időzítés célja a jelenlegi, kockázatokkal terhelt gazdasági helyzet kezelését, az abból történő kilábalást célzó eszköztár bővítése volt. Az Európai Unió a klímavédelmet, környezeti fenntarthatóságot már több éve zászlajára tűzte, és a fenntartható és klímatudatos beruházásoknak kulcsszerepet szán a COVID-19 válság kezelésében is. A várakozások szerint ez lehet az a gazdasági terület, ahol a beruházások tovább növekedhetnek a válság okozta veszteségek nélkül, továbbra is stabil, kiszámítható bevételeket és hozamokat biztosítva a befektetőknek és a finanszírozóknak.

Ennek szellemét tükrözi, hogy a rendelet az alkalmazhatóságot összeköti a fenntarthatósági és klímavédelmi célokkal, ezzel terelve a finanszírozókat a zöld beruházások irányába. Ezekre a beruházásokra vonatkozóan a tőkekövetelmény-kedvezmény a klímatudatossági és politikai érvek mellett objektív hitelkockázati érvekkel is indokolható. Ezek a projektek jellemzően jól kiszámítható, a gazdasági ciklustól független bevételi profillal rendelkeznek, erősen szabályozott piacokon, részletes és szigorú projektengedélyek és szerződések keretében valósulnak meg. A legtöbb beruházástípus áru-, illetve beszállítói kockázat nélkül (pl. megújuló energiatermelés), valamint értékesítési vagy vevőkockázat nélkül (pl. önfogyasztásos beruházások) működik.

Reményeink szerint az ITF hazánkban is elősegíti majd többek között a megújuló energiaprojektek, az energetikai infrastruktúra fenntartására vagy energiahatékonyság növelésére irányuló beruházások, valamint az önfogyasztásos energiahatékonysági beruházások finanszírozását. E projektek megvalósulásával közelebb kerülünk a kitűzött klímavédelmi célok eléréséhez, és egy tiszta, fenntartható, környezetbarát Magyarország megteremtéséhez.

A szerző az MNB Fenntartható pénzügyek főosztályának tanácsadója

Forrás: www.portfolio.hu