A hidrogén hozhatja el a megújuló energiák áttörését


Stefan Reichelstein, a Mannheim Institute for Sustainable Energy Studies igazgatója, a Stanford GSB professzora szerint bőséges, olcsó és karbon semleges elektromos energiára van szükség ahhoz, hogy megvalósuljon az a tranziciós folyamat, dekarbonizáció, amivel áttérünk a fosszilis energiákról a fenntarthatóakra, hogy 2 Celsius alatt tudjuk tartani a globális felmelegedés mértékét.

A megújuló forrásokból előállított energia árának történelmileg példátlanul gyors csökkenése lehetővé teheti ezt a folyamatot, azonban a napenergiából származó energiaárak kapcsán egy kannibalizációs effektussal is számolni kell, miszerint az energia abban napszakban termelődik amikor a fogyasztás is visszaesik éppen ezért olcsóbb is az energia, kevesebbért tudják értékesíteni, mint a reggeli vagy az esti csúcsidőszakban. Éppen ezért a tranzíciós folyamatban kulcsszerepet kaphat az energiatárolás minél hatékonyabbá és olcsóbbá válása, amiben a hidrogén-elektrolizátorok kaphatják a főszerepet.

Ki lesz a világ hidrogén nagyhatalma, az EU, Kína vagy Biden vezette USA? - ezzel a kérdéssel indította előadását Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe titkára, aki szerint a hidrogén lehet Európa számára az a lehetőség, amivel tartani tudja a vállalt klímacélokat és egyben a kulcs az energiatárolás problémájának megoldására.

Ehhez azonban az kell, hogy a 2024-re tervezett 6 GW kapacitás 2030-ra kétszer 40 GW-ra emelkedjen, ebből 40 az EU-n belül, 40 az EU-n kívül valósulna meg. A 2024-es cél megvalósításához 5-9 milliárd eurós befektetésre van szükség, a 2030-as célhoz pedig 26-44 milliárd közötti összegre.

Erre a célra jött létre július 8-án a Tiszta Hidrogén Európai Szövetség, amelynek keretében közös stratégiát dolgoztak ki és elkezdték a terület szabályozási hátterét is kidolgozni.

Az energiaipart a következő évtized során gyökeresen átalakítják a ma legfontosabb trendjei és az ezeket felerősítő szabályozási változások – kapcsolódott rá az előtte elhangzott előadásokra Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai innovációs igazgatója, és hozzátette, hogy a klímaváltozás által indukált dekarbonizációs törekvések az energiapiaci változások első számú mozgatórugói.

Az MVM-csoport egészében – a Mátrai Erőművet is számításba véve – 77 százalék a tiszta energiaforrás aránya, amiből a legjelentősebb a 2000 MW kapacitású paksi atomerőmű, ami több mint felét adja a cégcsoport 3740 MW-os összteljesítményének. Az MVM vezető szerepet játszik a hazai energetikai kutatás-fejlesztésben is, a BME-n létrehoztak egy kutatási labort, ami Európa egyik legjobban felszerelt laborja, ami szimulációs eszközökkel is rendelkezik.

https://www.portfolio.hu/